Ráérsz fiam, Immanuel!

Az előző hét filozófusa Johann Gottlieb Fichte kapcsán már esett szó Immanuel Kant korszakalkotó jelentőségű munkásságáról. Korunk eszmevilágára gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen. Kétségkívül napjaink filozófiája, tudománya, irodalma sőt politikája sem lenne olyan amilyen, ha a Kant által beharangozott filozófiai fordulat nem lép fel. Csak, hogy a legutolsó témakört fejtsem ki pár mondat erejéig: tudni kell, hogy Kant művei alapján szökkent szárba a német idealizmusnak nevezett filozófiai földindulással járó irányzat. Ennek az irányzatnak egyik utolsó nagy alakja volt Georg Wilhelm Friedrich Hegel, akinek gondolataira épített később Karl Marx. Maga Marx fogalmazott úgy, hogy filozófiájában Hegel rendszerét "a fejéről a talpára állítva" akarja megfordítani. Hogy Marx filozófiája aztán mennyiben befolyásolta a történelmet, azt gondolom nem kell magyarázni. Ezúttal azonban nem Kant filozófiájáról lesz szó, hanem arról, hogy milyen tanulsággal szolgál számunkra Kant filozófiai révbe érése.
Kant hihetetlen figura volt. Számos különös legenda kering róla, például, hogy olyannyira precíz és pontos életvitelt folytatott, hogy órát lehetett volna igazítani a napirendjéhez. Minden nap meghatározott időpontban indult sétálni éveken keresztül. Soha el nem hagyta szülővárosát Königsberget - visszautasított számos kecsegtető állásajánlatot, avégett, hogy egész életét nyugalmas gondolkodással tölthesse.
Másfelől Kant későn érő típus is volt. Azután alkotja meg életműve legnagyobb hatást kiváltó darabjait, miután 1781-ben, 57 évesen(!) megírja a Tiszta ész kritikája című korszakalkotó értekezést. Igaz ebben az is közrejátszott, hogy a königsbergi egyetemen sokáig ugyanazt a sztenderdizált tananyagot kellett tanítania éveken keresztül. Ám egy másik ok - amint az egyik róla szóló monográfia szerzője megjegyzi -, hogy fiatalkori éveiben "annyira elfogulatlanul adja át magát e némileg kötetlenebb élet örömeinek, hogy barátai már-már aggódni kezdenek: a "társasági szórakozások örvénye" egészen elvonja őt az alkotástól." (Tengelyi László: Kant; Budapest, Kossuth Kiadó 1988, 28. o.)
az ifjú kant portréja
egy kevéssé ismert korai Kant-portré
Ezért aztán senki ne aggódjon, ha fiatalkorában azzal nyaggatják, hogy miért nem tett még le semmit az asztalra, és túlságosan belemerül a társasági életbe. Mindezzel együtt még világtörténelmi jelentőségű filozófus válhat belőle!

Legújabbak

Roland Barthes

Töredékeink könyve

Roland Barthes: Roland Barthes Roland Barthes-ról. Typotex, Budapest, 2016, ford.: Darida Veronika.

Különböző népek zászlói

A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

A jó diktátor

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást.

Igazságtalan-e az alapjövedelem?

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Igaz szó, igaz élet

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Teremtés

Az emberi méltóság filozófiája

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.