A predátor, a színvak és a szexéhes tinik

Akik még emlékeznek az Arnold Schwarzeneggerrel a főszerepben forgatott Predator című filmre, azok tudják, hogy az űrből érkezett idegen lények hőlátással tájékozódnak. Azaz valahogy így látják a világot:
predatorvision
De a film készítői itt ugyancsak benéztek valamit: így mi látjuk a világot, történetesen akkor, amikor egy hőkamerás film felvételeit nézegetjük. A képen - azt hiszem senki nem tagadja, akinek jó a szeme - kék, piros, sárga és egyéb megszokott színek láthatók, nem hőmérsékletek. A filmkészítők arra gondoltak talán - ha kicsit jóindulatúbban közelítjük meg a dolgot -, hogy ilyen képekkel lehet illusztrálni, hogy milyen is lehet predatornak lenni - de valójában nem ilyen. Egy hőképen a színek igazából csak szimbólumok, amiket önkényesen rendeltünk hozzá az egyes hőfokokhoz. Az alábbi kép oldalán látható is a skála, ami megmutatja, hogy melyik szín milyen hőfokot jelképez.
Wikisneakeatsmouse
Gondoljuk tovább! Egyes kígyófajoknak van szemük is és ezzel együtt hőlátásuk is, de ez utóbbit egy külön szerv szolgáltatja számukra. No jó, állítólag ezen kígyók látása korántsem olyan színgazdag mint a miénk, de mégis furcsa lenne, ha látnának egy normál színes képet, és emellett egy szintén színes képet, ahol azonban a színek hőfokokat jelentenek. Inkább az valószínű, hogy a kígyónak a hőt látni egészen másmilyen, mint bármilyen számunkra megszokott szín. De a Thomas Nageltől származó híres filozófiai gondolatkísérlet nagy kérdését is idézhetnénk: vajon milyen lehet denevérnek lenni (és visszhanglokátorozni)?
De nézzünk más bizarr eseteket. Milyen lenne, ha rendelkeznék ultraibolya fény látására alkalmas szemmel? Mi lenne, ha a nagy varázsló egyszer csak ilyen szemet varázsolna nekem? Milyen lenne az ultraibolya szín? Nem lehet olyan, amilyen az összes eddigi, hiszen, azok le vannak foglalva a spektrum amúgy is látható részére. Meg vagyok lőve, el nem tudom képzelni, sőt el nem tudom gondolni, hogy milyen lehet.
Hasonló problémával küzdhet egy teljes színvak. A teljes akromatopsziában szenvedőkről talán nagyjából mondhatjuk, hogy úgy lát mintha egy fekete-fehér filmet nézne, de fordítva: szegény teljes színvaknak akárhány akármilyen színe filmet mutatunk, akárhány könyvet olvas el, sosem tudja meg, hogy milyen pirosat látni. Nagyon különös élet jutott e tekintetben Knut Nordby neurológusnak, akinek - azzal együtt, hogy a szem és a színlátás idegtudományának professzora volt - teljes monokróm színvakként fogalma sem volt arról, hogy az amit tanulmányoz milyen is azok számára, akiket kísérleti alanyként tesztel.
De gondoljuk el kisarkítva a problémát: vajon Nordby ha nem csak a jelenlegi tudomány állt volna a rendelkezésére a látás neurofiziológiájáról, vagy akár - tegyük fel a kérdést nagyvonalúan - ha minden releváns tudományos információ a rendelkezésére állt volna, amit csak fel lehet fedezni, legyen szó akár Higgs-bozonról, akár az idegsejtek minden apró rezdüléséről, vajon rájöhetett volna-e, hogy milyen a piros?
Frank Jackson szerint a választ már most megmondhatjuk - az ugyanis az intuíciónk, hogy akármennyi tudományos leírást olvasunk el, ezek nem adják meg soha, hogy milyen egy érzetminőség (avagy kválé, a latin quale - minőség - szóból). Csakhogy, ha így van, az Jackson szerint nagy baj az úgynevezett fizikalizmus számára, amelynek legfőbb állítása, hogy az elmeműködés alapvetően megismerhető a fizikára mint végső alapra épülő tudományos megismerés által. Ha a fizikalizmus igaz, akkor végső soron az agytudománynak előbb utóbb választ kell adni minden elmét érintő kérdésünkre. Persze az is a kérdéseink közé tartozik, hogy milyen lehet valakinek pirosat látni, milyen lehet a denevérnek visszhanglokátorozni, a predatornak hőlátni, és így tovább. No, de az agytudomány is elsősorban leírásokat ad, képletekből és modellekből áll. De képletekből és leírásokból még a legzseniálisabb tudós sem jönne rá - nem tudná csak úgy levezetni -, hogy milyen lenne mondjuk pisztáciafagyiízt érezni, ha még nem evett soha pisztáciafagyit.
pucernosmagazin
Mindez olyan lenne, mintha a XXIII. században az emberek a neurofiziológia tankönyvet nyitnák ki, ha meg akarnák tudni, hogy milyen volt a XXI. században az ausztrálok által fogyasztott Vegemite nevű sörélesztőből készült lekvárszerűség íze, ahelyett, hogy maguk megkóstolnák. Sőt a XXXIII. században a serdületlen kamasz srácok nem pucér nős magazinokat vásárolnának, hogy megtudják milyen is lehet az orgazmus, hanem az "Orgazmus neurofiziológiája" című tudományos értekezést. No persze előbb el kéne végezniük néhány milliárdnyi agyfolyamatról szóló számítást. Oh... it is hard to be a teenager..

Legújabbak

Roland Barthes

Töredékeink könyve

Roland Barthes: Roland Barthes Roland Barthes-ról. Typotex, Budapest, 2016, ford.: Darida Veronika.

Különböző népek zászlói

A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

A jó diktátor

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást.

Igazságtalan-e az alapjövedelem?

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Igaz szó, igaz élet

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Teremtés

Az emberi méltóság filozófiája

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.