A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

John Rawls a 20. század, és egyelőre a 21., egyik legnagyobb hatású filozófusa. Az 1971-ben megjelent A Theory of Justice (magyarul: Az igazságosság elmélete, Budapest, Osiris, 1999.) című munkája és az abban felvázolt gondolatok váltak a greenwichi obszervatóriummá a politikai filozófiában, amihez viszonyítva mindenki meghatározza a helyzetét. Ebben a munkájában az igazságos társadalom alapelveit egy olyan hipotetikus társadalmi szerződésből eredezteti, amelyet a felek a tudatlanság fátyla mögött kötöttek meg, azaz még azelőtt, hogy valós társadalmi helyzetbe kerültek volna. Így bár tudtak arról, hogy a szerződés megkötése után mindenkinek egyedi tulajdonságai és helyzete lesz, a legfontosabb pillanatban nem ismerhették, hogy a szerződés következményei hogyan vonatkoznak majd rájuk. Rawls szerint racionálisan gondolkodva csak a Theory of Justice-ban ismertetett igazságos rendszer mellett dönthetnek.

A népek joga - borító

Ezt az elvet „emeli a következő szintre” Rawls A népek joga (The Law of Peoples) című munkájában. Itt a népek, mint népek, világnézeti felfogásaikat a tudatlanság fátyla mögé rejtve egyeznek meg a népek jogának elveiben.

A cikk a hirdetés után folytatódik

„A »népek joga«, ahogy én értem a kifejezést, a nemzetközi jog, valamint a nemzetközi gyakorlat elveinek és követelményeinek sajátos politikai felfogása arra vonatkozóan, hogy mi a helyes, mi az igazságos” (13. o.) Így indítja Rawls a bevezetést. És a következő fejezetekben és oldalakon aprólékosan, szigorú rendszerben, jól felépítve elénk is tárja a népek, mint népek egymásközti helyes és igazságos viszonyrendszerének alapjait.

Az elvi alapok között találjuk, hogy a népek tiszteletben tartják az emberi jogokat egymás között egyenlőek és egyenrangúak, elismerik egymás szuverenitását, betartják az egyezményeket.

Továbbá a háborúkra vonatkozó megállapításokat is kapunk, melyek szerint minden népnek joga van az önvédelemre, azonban más okból nem indíthat háborút. Ha mégis fegyveres konflikusra kerül a sor, akkor tartaniuk kell magukat bizonyos előre meghatározott korlátokhoz. Itt fontos elem az előre meghatározottság, mert ennek hiányában „A gyakorlati érvelés túl sokat igazol és túl gyorsan.” (111. o.)

Mindezek elsősorban az elfogadható gondolkodású szabadelvű népekre és ezek kapcsolataira vonatkoznak, de a szerző úgy véli, hogy azon tisztességes népek is elfogadhatják a népek jogát, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, még ha nem is demokratikus berendezkedésűek.

Valószerű utópia. Ezzel a kifejezéssel jellemzi saját elméletét, a népek jogát John Rawls. Többszöri elolvasás, végig gondolás, kérődzés és megvizsgálás után is bennem maradt azonban a kérdés: valószerű?

Bár az eredmény és a felvázolt rendszer valóban igazságosnak, a kiindulópontok szerint logikusnak, ésszerűnek és egyértelműnek tűnnek, amely minden ésszerűen gondolkodó ember számára elfogadható, ha nem egyedüliként elfogadható. De valószerű?

John Rawls

A fő problémám abban áll, hogy az alapanyag a valóságban nem olyan, amilyennek az elmélet tekinti, azaz az emberek nem mindig ésszerűek, nem mindig logikusan gondolkodnak, nem mindig az általános, indokolható igazságosságra vágynak.

Elképzelhetőnek tartom, hogy a világ vezetői, a népek képviselői, a történelem egy adott pillanatában így gondolkodnak és a rendszer alapjait leteszik, megvalósítanak egy olyan külpolitikai rendszert, a népek egy olyan szövetségét, ami a népek jogára épül.

Azonban ha csak az elmúlt hónapok híreit végig böngésszük, akár felületesen is, világossá válik, hogy a jó gazdasági körülmények, fejlődés, és a Rawls által hangsúlyozott stabil intézmények között is elég egy pillanat, egy személy és máris inog minden, amit eddig biztosnak és stabilnak hittünk. Az emberek gyakran fordulnak el a pillanatnyilag igazságosnak és helyesnek vélt értékektől, intézményektől, emberi jogoktól, ha úrrá lesz rajtuk a félelem, a harag, akár a gyűlölet, vagy egyszerű „butaságból” .

Ez pedig azért probléma, mert így egy adott nép nem csupán saját boldogulását és igazságos berendezkedését veszélyezteti, hanem a szomszédaiét is. Persze Rawls úgy véli két szabadelvű nép nem fog egymásra rontani, de a nem szabadelvű népek vezetőit és katonáit ez nemigen fogja megakadályozni a határok átlépésében. És egy szabadelvű nép nagyon gyorsan elveszítheti a szabadelvű jelzőjét.

A védekező háború persze igazságos és megengedett, de mi a helyzet a megelőző csapás ingoványával? Talán a történelmi tapasztalatok alapján tudhatjuk, hogy miként válik egy nép a szomszédaira veszélyessé, mikor kezd elzárkózni, fegyverkezni, az emberi jogokat semmibe venni és támadni, de akkor melyik fázisnál üthetünk oda? Előfordulhat, hogy egy rezsim kezdetben csak egy-egy embert tartóztat le jogtalanul és kínoz meg, de lehet maholnap már tízezreket fognak. Mikor avatkozhatunk be a nép védelmének érdekében?

Azzal nem kívánok vitatkozni, hogy a gazdasági kapcsolatok segíthetnek a béke fenntartásában. Azonban egy váratlan természeti katasztrófa bármikor beüthet, tönkretéve egy ország gazdaságát és az emberek hangulatát, elindítva a társadalmat egy indulatokkal átszőtt közélet és egy kevésbé igazságos berendezkedés irányába.

Miért lehet fontos mégis ez a szöveg a számunkra ma? Úgy gondolom politikai értelemben, ideértve a nemzetközi politikát is, viharos időket élünk. Azt nem szeretném most megítélni, hogy ez új, visszatérő vagy a megszokott ügymenet-e, sem azt, hogy ezek a viharok most vagy hosszú távon a jó-rossz, helyes-helytelen tengelyen hol helyezhetők el.

Bár kétlem, hogy az utópia valaha is valószerű lesz, de ez nem jelenti azt, hogy nem a népek közötti békére, tiszteletre és együttműködésre kellene törekednünk. Az úticélunk megvan tehát, és Rawls munkájának köszönhetően az iránytűnk is. Már csak egy jó űrhajóra lenne szükség.

A kötet végén szerepel a Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez című szöveg. Ha eddig nem találkoztunk Rawls filozófiájával és gondolkodásával, a fő szöveg könnyebb érthetősége végett, mindenképpen ezzel kezdjük az olvasást.

Legújabbak

Roland Barthes

Töredékeink könyve

Roland Barthes: Roland Barthes Roland Barthes-ról. Typotex, Budapest, 2016, ford.: Darida Veronika.

Különböző népek zászlói

A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

A jó diktátor

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást.

Igazságtalan-e az alapjövedelem?

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Igaz szó, igaz élet

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Teremtés

Az emberi méltóság filozófiája

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.