Mérges muszlimok

Állítólag maga a film amúgy gyalázatosan rossz, mintha valaki a kis személyi számítógépén bénázta volna össze odahaza. Sőt könnyen lehet, hogy szándékosan provokációnak szánták, mert ennek ellenére a neten szorgalmasan terjesztették, arab szinkronnal és hasonló furcsaságokkal.
Ám annál inkább felmerül a kérdés, hogy miért kell erre ennyire ugrani? Adott esetben, ha Amerikában egy mondjuk Rákóczit gyalázó film készülne, akkor mindannyian rohannánk felgyújtani a nagykövetséget? A film nyilván nem az amerikai politikai vezetők véleményét tükrözi, hanem egy kretén amerikai polgárét, neki pedig alkotmányos joga kifejezni a véleményét, vagy ha filmjét netán műalkotásnak szánta, akkor mégiscsak joga van a művészi szabadsághoz.
Természetesen Nyugaton sem volt ez mindig így. Pár száz évvel ezelőtt korántsem lehetett volna büntetlenül bárkit vagy bármit gyalázni. A politikai, vallási, vagy filozófiai véleménnyilvánítás szabadsága ugyancsak szűk határok közé volt szorítva. Csak, ahogy teltek múltak az évszázadok szabadult fel fokozatosan a sajtó, és az egyéni vélemény. Szóval nem meglepő, hogy a világon élő egyes emberek számára nem evidencia, hogy vannak országok, ahol szabad az általuk legjobban tisztelt dolgokat kicikizni.
Ami azt illeti a nyugati országokban is korlátozzák bizonyos dolgok a szólásszabadságot. Például kifejezetten bűnelkövetésre való felszólítás, vagy mások emberi méltóságának megalázása, vagy jó hírének tönkretétele nálunk is törvénybe ütközik, igaz az külön megér egy misét, hogy miként mérlegeli adott esetben a bíróság, hogy valóban megtörtént-e a bűneset.
A szólásszabadságot ezzel együtt mégis a társadalmi szabadság egyik alapkövének szokták tekinteni. A legfontosabb megfontolás emellett talán nem is annyira az a lekezelő emberbaráti álláspont, hogy engedtessék meg az oktondiaknak, hogy szabadon terjesszék a oktondiságaikat, hanem inkább az, hogy aki hatalmi eszközökkel akarja biztosítani magának egy vita eldöntését, az úgy is mondhatnánk a csalhatatlanságot követeli magának. John Stuart Mill pompás megfogalmazásában:
"Akik így gondolkodnak, a viták korlátozásának igazolását nem a tanok igazságától, hanem hasznosságától teszik függővé, s azzal ámítják magukat, hogy így megmenekszenek attól a felelősségtől, hogy a vélemények tévedhetetlen bírájának kelljen tartaniuk magukat." (J. S. Mill: A szabadságról; Helikon, Budapest, l980.)
Nos úgy tűnik, hogy az ominózus film készítői - vagy akárkik, akik Mohameded piszkálják - úgy gondolják, hogy Mohamed egy megvetendő figura volt, és itt az ideje pellengérre állítani a tanításait. Nyilván, akik számára Mohamed szent ember volt, ezt rendkívül felháborítónak tartják, és nem csupán annyira, mintha valaki a kedvenc filmjükről lesújtó kritikát írna - sőt egyenesen olyan szentségtörésnek, amiért akár halálos büntetés is kijárhat.
Egészen hasonlóan gondolták ezt sokáig Európában is. Talán csak az utolsó véres vallásháborúk után józanodtak ki az emberek, annak tekintetében, hogy a vallási nézeteltérések tekintetében aligha lehet erőszakkal igazságot tenni. Arra jöttek rá, hogy senkinek nem lesz inkább igaza attól, hogy jól elnáspángolja vagy felkoncolja a vitapartnerét. Ahogy Mill is sugallja, az emberek arra kezdtek rájönni, hogy ha oly sokan vannak a környezetükben, akik eltérő nézeteket vallanak, akkor akár bármelyikünk tévedhet.

Legújabbak

Roland Barthes

Töredékeink könyve

Roland Barthes: Roland Barthes Roland Barthes-ról. Typotex, Budapest, 2016, ford.: Darida Veronika.

Különböző népek zászlói

A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

A jó diktátor

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást.

Igazságtalan-e az alapjövedelem?

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Igaz szó, igaz élet

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Teremtés

Az emberi méltóság filozófiája

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.