A mém-Kant nem Kant

A mémkultúra eluralkodásának némi pozitívumaként tekinthető, hogy a 9Gag-néző közönséggel az olyan nagy filozófusokat is megismerteti, mint például Immanuel Kant.

 Ám az „I can't” „I. Kant” szójáték nem csak a szóviccek lehangolóan bugyuta sémájával rombolja az agysejtjeinket, van itt egy másik kicsit aggasztó jelenség, amely leginkább az internetes információáramlás megbízhatóságába vetett hitünket kell, hogy megingassa.

 A fentebbi mémeken szereplő alak ugyanis nem Kant. Hanem Friedrich Heinrich Jacobi, aki ugyan Kant kortársa sőt egyik legelszántabb kritikusa volt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

 Két dolog is gyanús a képen: először is Kant nem kimondottan a férfiszépség idoljaként ágyazódott be a filozófiai ikonográfiába – a legismertebb ábrázolások leginkább egy alacsony, görbehátú törődött öregemberként jelenítik meg. És bár a néző még gondolhatja reményteljesen, hogy hátha, talán huszonéves korában mégiscsak ez a daliás playboy volt, ez a drága öltözet el kellene, hogy bizonytalanítson. Kant idős korában sem volt kimondottan gazdag, ifjúkorában pedig a privát-professzorok soványka kenyerét ette. (Az úgynevezett Privatdozent olyan egyetemi tanár volt, akinek nem volt állandó jövedelme az egyetemi büdzsé terhére, hanem az órájára az adott szemeszterben feliratkozott diákok egyénileg fizettek neki.)

 Sajnos a valóság az, hogy az ifjú Kant megjelenéséről nem sokat tudunk. Illetve fennmaradt egy ifjú tanítványának és rajongójának (hmm) Caroline von Keyserlingnek – akinek családjánál Kant házitanítóként dolgozott – a fiatal (és talán daliás?) Kantról rajzolt portréja, sajnos a rajzoló azonban korántsem mondható annyira tehetségesnek, hogy ebből igazán sejteni lehessen Kant valódi küllemét. Mindenesetre úgy tűnik a szárnyait bontogató filozófus rajongott a hatalmas masnikért a parókáján.

(Caroline Kantja)

 A perdöntő érv a fentebbi kép ellen az egyrészt a Mainzi Egyetem nagyszerű Kant ikonográfia-gyűjteménye, ahol az összes Kant portréról részletes adatok állnak rendelkezésre, másrészt pedig magának a szóban forgó képnek a Bildportal der Kunstmuseen múzeumi adatbázisban található adatai, mely szerint a Carl Wingender festménye, Frankfurt am Mainban a Freies Deutsches Hochstift frankfurti Goethe Múzeumában látható és Friedrich Heinrich von Jacobit ábrázolja.

 

 Feltételezem, hogy a tévedés a Prof. Alejandro Villagrán Reyes spanyol nyelvű blogjáról származik, mivel ott találtam meg ezt a fájl a legjobb minőségben, és gondolom a többiek innen vették át, időnként csökkentve a felbontást (elég valószínűtlen lenne, ha valaki a téves azonosítás után keresett volna egy jobb változatot). Persze lehet, hogy ő is átvette valahonnan csak az már elenyészett az internet változó világában.

 Mindenesetre a kép valahogy bejutott a Wikipédiába, és azt hiszem ez indította el igazán a karrierjét, hiszen innentől kezdve a keresők is rendszeres találatként adták ki a „Kant” szóra.

 

Legújabbak

Roland Barthes

Töredékeink könyve

Roland Barthes: Roland Barthes Roland Barthes-ról. Typotex, Budapest, 2016, ford.: Darida Veronika.

Különböző népek zászlói

A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

A jó diktátor

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást.

Igazságtalan-e az alapjövedelem?

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Igaz szó, igaz élet

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Teremtés

Az emberi méltóság filozófiája

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.