Lewis világai

"Aktuális világunk csupán egy a sok közül. Kizárólag azért nevezzük aktuálisnak mert benne élünk, és nem azért mert más fajtájú mint a többi. Más világok lakói joggal nevezhetik aktuálisnak saját világukat[...]." (David Lewis: Lehetséges világok in Farkas Katalin, Huoranszki Ferenc: Modern metafizikai tanulmányok, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004)
Sliders
Azt szoktuk gondolni, hogy két külön dolog regényt írni Alice Csodaországáról, meg azt hinni, hogy létezik Csodaország. Lewis Caroll-t sokan éppen e műve miatt remek írónak tartják, ha viszont valaki abban a tévhitben él, hogy Csodaország tényleg létezik, arról legjobb esetben azt feltételezzük, hogy valamit félreértett. Az ún. normális emberek normális esetben annyira meghökkennek az ilyen tévhitektől, hogy a zártosztályt sem zárják ki, mint lehetséges megoldást. Elvileg Csodaország helyére bármilyen hasonló kitalált izét behelyettesíthetünk: a Halálcsillagot, Középföldét, az Enterprise-t vagy a Százholdas Pagonyt. Legalábbis egy darabig ezt hittem. Mert amikor a Sliders című sorozattal ezt kipróbáltam, ahol végtelen mennyiségű párhuzamos világ létezését feltételezik, befürödtem, ugyanis egy másik "Lewis" ,David Lewis, aki Caroll-hoz hasonlóan szerette a logikát, valamiért úgy gondolta, hogy a világ éppen olyan, mint a Sliders-ben. Létezik - hangsúlyozom, Lewis szerint tényleg létezik - egy csomó a miénkhez hasonlító párhuzamos világ, amelyek aszerint rendeződnek, hogy mi minden történhetett volna meg azon túl, ami a mi világunkban megtörtént. Az egyikben a nácik, a másikban a kommunisták nyerték meg a Második Világháborút, valamelyikben nem is volt sem első, sem második világháború, mert mondjuk a dinoszauroszok vígan ropják még ma is a páfrányok árnyékában. Szeretném még egyszer elmondani: David Lewis tényleg ezt gondolja, nem került a zárt osztályra, sőt, éppen ellenkezőleg, többek között ezen feltételezése miatt az egyik leghíresebb és legmegbecsültebb tagja lett a filozófus társadalomnak. Hogyan lehetséges ez? Mármint, hogy Lewis ezt gondolta és még kezelésre sem kellett járnia?
David Lewis

David Kellogg Lewis

David Lewis nem akarta azt mondani, hogy érzékelte a lehetséges világokat. Hiszen úgy tartotta, hogy a lehetséges világok között nem lehet oksági kapcsolat. Quinn Mallory világokat nyitogató távkapcsolóját el lehet felejteni. De akkor mire jó ez az egész, ha még egy izgalmas kiruccanás is ki van zárva olyan párhuzamos világokba, ahol például az én leleményes hasonmásom az egész bolygó ura? Szerencsére vannak hasonmásaink, legalábbis néhány világban, akik sokszor jobban, sokszor rosszabbul érzik magunkat, mint mi. Azért legalább kérdéseket jó volna föltenni nekik: "Jobb lett volna, ha lemerem szólítani azt a csajszit a kocsmában?" "Vagy próbálkozásom eredményeképpen az egóm napokig sajgott volna?" Bár, ha jobban bele gondolok, kár a gőzért, mert az egyik hasonmásom így, a másik egy másik világban úgy járt. Ezek a hasonmások elég haszontalannak tűnnek. Legalább nem baj, hogy nem tudok velük dumcsizni.
Szóval még egyszer a kérdés: mégis mi a fenéért feltételezzük, hogy léteznek ezek a világok? Jó kérdés. David Lewis szerint, ha nagyon fizikalisták-materialisták akarunk lenni, akkor ezzel más is együtt jár: nagyon nominalistának kell lennünk. Ez azt jelenti: nem szabad megengedni, hogy olyan szavak, mint a "kutya" vagy a "lehetséges" többek legyenek puszta szónál, különben mindenféle egyéb, különös létezőkkel kellene számolnunk. Viszont azt is el kellene kerülni, hogy a "lehetséges" kifejezés ne váljon értelmetlenné, szóval - legalábbis David Lewis erre lyukadt ki - azt kell állítanunk, hogy a "lehetséges" szó valami fizikaira utal. Így a lehetséges világok pontosan ugyanolyan fizikai létezők, mint a mi világunk.
Mi a tanulság? Valami ilyesmi: ha azért hiszed azt, hogy fizikailag léteznek a lehetséges világok, mert láttad a Sliders-t, akkor könnyen diliházba kerülhetsz. Az sem jobb stratégia, ha arra hivatkozol, hogy láttál egyet. Viszont, ha azzal indokolod meg a többségi véleménytől való eltávolodásodat, hogy sok David Lewis-t olvastál, akkor hatalmas műveltséged láttán még meg is dicsérhetnek. Ha pedig fizikalizmusod-materializmusod miatt vállalod be a coming out-ot, akkor erkölcsileg is sziklaszilárd jellem vagy, hiszen akkor is ki állsz elveid mellett, ha mindenki más - titokban - legalábbis "furcsának" néz. Ha bebizonyítod Középföldéről, hogy létezésének feltételezése szükséges a fizikalizmus-materializmus feltételezéséhez, annyi hobbitocskában hihetsz, amennyiben csak akarsz. Ki mondta, hogy nincs semmi haszna a filozófiának?

Legújabbak

Roland Barthes

Töredékeink könyve

Roland Barthes: Roland Barthes Roland Barthes-ról. Typotex, Budapest, 2016, ford.: Darida Veronika.

Különböző népek zászlói

A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

A jó diktátor

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást.

Igazságtalan-e az alapjövedelem?

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Igaz szó, igaz élet

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Teremtés

Az emberi méltóság filozófiája

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.