Fermi-paradoxon
Tegyük fel, hogy jó eséllyel nem vagyunk egyedül a világegyetemben. Elvégre csak a Tejút rendszerben 250 milliárd csillag van. Még ha rendkívül kicsi is a valószínűsége annak, hogy hozzánk hasonló, sőt ha lehet egy kicsivel még intelligensebb létformák megjelenjenek egy bolygón, még akkor is jó néhány másik civilizációnak kell léteznie valahol a környéken.Amennyiben így van, akkor már csak az a kérdés, hogy miért nem észleljük egymást? Első látásra nem túlzás azt gondolni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technikai lehetőségekkel már illene felfigyelnünk egymásra. Vagy ahogy Enrico Fermi a Nobel-díjas fizikus megfogalmazta: Hol van mindenki? (Így lett,hogy végül Fermi-paradoxonként híresült el a kérdés, noha Fermi állítólag csupán egy ebédnél ülve álmélkodott e valószínűségeken, és a probléma tudományos tanulmányozásához történő nekiveselkedés Michael Hart nevéhez fűződik)Nem is beszélve arról, hogy a kérdést az egész univerzumra kiterjeszthetjük. Ekkor bődületesen nagy számokat kapunk. Az Univerzumban becslések szerint 70 szextillió darab csillag található (képzeljünk el a hetes után még huszonkét nullát) és ha a Föld tipikus bolygó, akkor a földön kívüli élet általánosan elterjedt kell, hogy legyen.Szóval hol vannak a földönkívüliek?
2012 szeptember 2.
