Aki a falloszt szereti...

"A szeretet iránti igény csak szenved az olyan vágytól, melynek jelentője számára idegen. Ha az anya vágya a fallosz, a gyermek e fallosz akar lenni, hogy kielégítse a vágyat. A vágyban immanensen jelen lévő megosztottság tehát már érezteti hatását a Másik vágyában, mert nem engedi, hogy a személy megelégedjen azzal, hogy azt adja a Másiknak, amit valóságosan birtokolhat, s megfelel e fallosznak, hiszen, amije van, nem értékesebb annál, amije nincs a szeretet iránti igényét illetően, ez pedig azt követeli, hogy ő legyen fallosz."

Jacques Lacan: A fallosz jelentése

Aha - mondhatjuk - a gyerek fallosz akar lenni, amikor még azt sem tudja, talán, hogy mi lóg, vagy éppen nem lóg a lábai között?

Nem biztos, hogy sokat segít az elfogadásban, ha arra hivatkozunk, hogy Lacan, a freudi pszichoanalízis követője volt, amelynek bizarr állításaival az Ödipusz-komplexusról, a péniszirigységről és ezzel kapcsolatos dolgokról talán már sokan hallottak. Ha még nem, akkor javaslom kezdésnek a Veszélyes vágy című filmet, ami egy hollywoodi történetbe ágyazva jól érzékelteti, hogy a pszichoanalitikusok mennyi minden érzelmi és mentális zavar eredetét igyekeztek a pszichoszexuális fejlődésre visszavezetni. Napjainkra a pszichológiában a pszichoanalízis mellett számos más "földhözragadtabb" irányzat is létezik, ám tagadhatatlan, hogy Freud hatása intellektuális mérföldekre terjedt - számos filozófus gondolkodására is hatással volt, különösen abban, ahogyan az "én"-re, illetve a személyiségre tekintettek.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Priapus isten egy Pompeiben fennmaradt freskón
Priaposz isten egy Pompeiben fennmaradt freskón

Jacques Lacan, aki az ötvenes-hatvanas évek francia filozófiájának meghatározó figurája volt, még egy másik filozófiai irányzatra is támaszkodott: az úgynevezett strukturalizmusra, ami elsősorban egy nyelvfilozófiai elmélet, és az egyik fő állítása nagy vonalakban az, hogy a jelek jelentése csak egy rendszer részeként értelmezhető.

Lacan ezt a rendszerelvet átviszi az emberi psziché - különösen a vágyak - működési elvének magyarázatára is. Úgy véli, hogy a különböző emberek vágyai kölcsönösen meghatározzák és befolyásolják egymást. Az emberi kultúra aztán mindenféle szimbólumrendszerekbe szervezi ezeket az őseredeti vágyakat, mígnem igazából valódi vágyaink helyett ezeknek a szimbólumoknak szolgálunk. (Meglehetősen leegyszerűsítve és kisarkítva: bizonyára ezért szeretik a férfiak a menő kocsikat, hiszen azt látták, hogy menő kocsival menő csajokat lehet szerezni, ami a vágyaik valódi tárgya. Így lesz a menő kocsi fallikus szimbólum.)

Néhány alapvető biológiai törekvésünk vezet bele ebbe a nagy rendszerbe. A gyerek vágya, hogy az anya kizárólagosan szeresse, de azért, hogy ezt elérje olyanná akar válni, ami az anya vágyának a tárgya, hiszen így érheti el a feltétel nélküli szeretetet. A Másikhoz (Lacan valamiért mindig nagybetűvel írja, ha egy másik személyre céloz) való viszony mindig vágyakkal teli, és valamiképpen ilyen mélyről jövő szexuális tölteteket hordoz.

A tanulmány címe pedig azért a fallosz jelentése, mert mint végül kiderül a fallosz maga a jelölők jelölője, azaz egy olyan szimbólum, ami utal az összes szimbólumra, ami az emberi világot mozgatja.

Jacques Lacan
Jacques Lacan

Lacan amúgy meglehetősen ellentmondásos figurája volt a francia filozófiai életnek, nemcsak kritizálták meghökkentő állításai kapcsán, sokan vádolták egyfajta intellektuális pózolással és hatásvadászattal is, sőt a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaság is kizárta soraiból.

Irodalom

Olay Csaba - Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században. LHarmattan Kiadó, Budapest, 2011, 352- 364. o.

Legújabbak

Roland Barthes

Töredékeink könyve

Roland Barthes: Roland Barthes Roland Barthes-ról. Typotex, Budapest, 2016, ford.: Darida Veronika.

Különböző népek zászlói

A népek joga

John Rawls: A népek joga: Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez (Ford.: Krokovay Zsolt). Budapest: L’Harmattan. 2008.

A jó diktátor

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást.

Igazságtalan-e az alapjövedelem?

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Igaz szó, igaz élet

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Teremtés

Az emberi méltóság filozófiája

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.