mifil.hu

Bizony-bizony, ha lenne egy derék diktátorunk, akkor minden sokkal jobb lenne. Nem lenne annyi széthúzás, nem lennének folyton ellenvélemények, amelyek megakadályoznák a helyes kormányzást. A rakoncátlankodókat megrendszabályoznák, az utcák tiszták lennének – hiszen a szemetelőket példás büntetésben részesítenék – talán még a kerítés is kolbászból lenne.

Sokat vitatott kérdés, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Minket filozófusokat viszont az érdekel, hogy igazságos intézmény-e.

Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története. L'Harmattan, Budapest, 2015.

Peter Sloterdijk: Harag és idő

Stephen Greenblatt: Egy reneszánsz könyvvadász

„Minden ember egyenlőnek született” – szól a hangzatos szlogen. De mégis mi a fenét akar ez jelenteni? Elvégre az emberek között nyilvánvalóan különbségek vannak, kinek-kinek más a tehetsége, ki gyengébb, ki erősebb, ki okosabb, ki butább. Már miért volnánk mind egyenlők?

„Annyira szívesen mondanánk: »A fontos ez«, s közben önmagunknak rámutatunk az érzetre...”

Barcsi Tamás könyve, Az emberi méltóság filozófiájanem csak felvázol egy sajátos koncepciót a mindenkit megillető minimális tiszteletről, de átfogó történeti áttekintést is ad.

A filozófia sokak szerint a Nagy Kérdésekkel foglalkozik. Csakugyan így van ez?

Bár fontosak a közéleti viták a halálbüntetést kapcsán, ám a probléma nem jogi vagy politikai, hanem morálfilozófiai.